Mennyi az annyi? Ok, de miért is annyi? II. rész

Mint a múltkori posztban ígértem, folytatom a már megkezdett témát, az ékszerek árának befolyásoló tényezőit. Az előző írásban tárgyaltuk a "kézzelfogható", számszerűsíthetőbb tényezőket, most pedig a szubjektív elemekkel foglalkozunk, mint divat, kereslet, trendek.

Kezdjük a régi, jól ismert alaptézissel: minél divatosabb, minél keresettebb valami, annál nagyobb áron adják és veszik az emberek, ez vonatkozik a készítőre, a viszonteladó(k)ra és magára a végfelhasználóra, a fogyasztóra, vagyis Rád is. Ez nagyjából minden dologra igaz, azonban vannak kivételek, és az ékszerek bizony tartozhatnak ide. Alapesetben egy normális termék (közgazdaságtanban: normál jószág) ára, ha növekszik, akkor a kereslete, vagyis a belőle vásárolni kívánt mennyiség csökken. Ez gondolom mindenkinek könnyen elképzelhető, valószínűleg kevesebbet járnánk moziba, ha holnaptól a mozijegyek ára 500Ft-al megnőne. A közgazdaságtanban árrugalmasságnak nevezik azt, hogy egy termék iránti kereslet hogyan változik, ha megváltozik az ára. Most nem térnék ki ennek részleteire, csak egy speciális termékre, ezek a luxus termékek, melyek közgazdaságtani értelemben nem normálisan viselkednek (vagyis neveletlenek:)). Ezek a speciális termékek annál keresettebbek, minél magasabb az áruk. Ismerjük, vannak emberek akik olyan dolgot szeretnének venni/hordani/enni/vezetni stb, ami másnak nincs. Azt, hogy másnak ne legyen, úgy lehet a legkönnyebben elérni, ha a termék ára magas: minél magasabb, annál kevesebb ember tudja megvenni, viszont aki az ilyen exkluzív termékeket keresni, annak a szemében annál kapósabb lesz az adott termék.

Azért azt írtam, hogy az ékszerek ebbe a kategóriába tartozHATnak, mert ugye ékszert minden árkategóriában találunk, kb 150Ft-tól a csillagos égig, nyilván a drágább ékszerekre vonatkoznak a fent leírtak.

Ok, kereslet nő, ár is nő (ez persze fordítva is igaz), de mitől változhat meg egy ékszer kereslete? Például a divattól. Sokan próbálják, de valószínűleg senki nem tudja pontosan megmondani, mi lesz divatos és mi nem, maximum néhányan jobb eséllyel tippelnek mint mások. A divatot ezernyi dolog befolyásolhatja, világnézetek, híres emberek akiket követendő példának, mintának tartunk, de pl egy esküvő is (azt a gyűrűt, amit Kate Middleton kapott eljegyzési gyűrű gyanánt, százszámra gyártották az esküvő előtt, olyannira keresett termék lett a világ minden táján, az a konkrét gyűrű).

Ha a divat miatt nő meg egy ékszer kereslete, az néha indokolatlanul magasra verheti az árat, olyan magasra, amit az ékszer keszítéséhez szükséges alapanyagok, munka ára közel sem támasztana alá (ez nem csak ékszerekre igaz, van több, mint 60.000Ft-ba kerülő Burberry gumicsizma…). Ezek az ékszerek jellemzően nagyon hirtelen lesznek divatosak, gyorsan terjednek, majd pont ilyen gyorsan el is tűnnek, hiszen megszűnik az exkluzivitásuk (vagy, mert mindenki megveszi, vagy a hamisítás miatt). Ezen termékek a divathullám lecsengére után eredeti áruk töredékét sem érik, hiszen mint említettem, a készítétésükbe fektetett pénz és energia meg sem közelítette az árat. Az ilyen ékszerek jó esetben is csak a tört nemesfém szerinti értékükért adhatóak el, miután kimentek a divatból.

Egy kis kitekintést engedjetek meg az ékszerekéhez hasonló piacra, az órák piacára. Biztosan ti is észrevettétek, hogy manapság nagyon divatosan olyan órák, amik jellemzően olcsó anyagokból (műanyag, gumi) készülnek, minimális műszaki tartalommal (értsd: a legolcsóbb kínai szerkezet ketyeg bennük), ennek ellenére olyan árakat kérnek (és kapnak) értük, ami egy pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Divatosak, esetleg egyedi a dizájnjuk, híres divatcég neve csillog rajtuk, de semmi olyat nem tartalmaznak, ami egyébként az adott óra árát addig felvinné, amennyiért a kirakatban van. Ez szerintem jól példázza a divat árbefolyásoló hatását.

Érdekes még, mi NEM befolyásolja az árat: sokaknak talán meglepő módon az arany árfolyama (itt nem több kilós láncokra kell gondolni), valamint a forint árfolyama sem módosítja rövid távon az ékszerek árát. A kisebb árfolyamingadozások, kilengések bele vannak kalkulálva az árba, tartalékként, vagyis az ár egy részén a kereskedő kicsit többet, vagy kicsit kevesebbet keres. Persze a hosszú távú nagyon erős változások módosíthatják az árat, de a befektetési arany az, aminél érdemes figyelni az aranyár napi ingadozását, az ékszervásárlást ehhez igazítani felesleges.

Ha jól számolom, még kb végtelen számú tényező van, melyek kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatják egy ékszer árát. Ettől függetlenül remélem, tudtam segíteni egy kicsit abban, hogy amikor legközelebb egy ékszerüzlet kirakatában nézelődsz, jusson eszedbe, mennyi mindent végiggondolhatott a kereskedő, amint azt a sok nullát odaírta az árra, illetve jusson eszedbe, amikor egy ismerősöd a régi különleges ékszerét akarja rádsózni mondván, "ez akkoriban egy vagyonba került"...


kép forrása: http://www.libertadme.com/gold-eternal-asset-part-5/

Mennyi az annyi? Ok, de miért is annyi? I. rész

A mai bejegyzésben egy fontos témáról lesz szó, amely mindenkit érint, aki akár csak elgondolkozik ékszer beszerzésén. Az itt olvasható dolgok mindegyikét érdemes számításba venni, amikor azon gondolkozunk, hogy milyen ékszert, honnan és ami nagyon fontos: mennyiért vegyünk?
Szóval a mai téma: mik és milyen mértékben befolyásolják az ékszerek értékét, illetve árát, amennyiért hozzájuk juthatunk. Ez nagyon összetett téma, sokszor kell általánosítani, de igyekszem alapos lenni és mindenki számára közérthetően írni. A téma mérete miatt, plusz szeretnék hű lenni a rövidebb postokra tett ígéretemhez, ezt 2 részben tárgyaljuk: a maiban a "kézzelfogható", számszerűsíthető tényezőkkel foglalkozunk, legközelebb a szubjektívebb dolgokkal, mint kereslet, divat stb, melyek nem annyira értéket, mint inkább árat növelnek.
Fontos, hogy az itt leírt tényezők sok más termék vonatkozásában ismertek lehetnek, bemutatásuk mégis elengedhetetlen, illetve szeretném az egyedi, csak ékszerek árát befolyásoló tényezőket is körüljárni. Példaként egy gyémánt lehetséges útját szeretném követni, párhuzamosan árának és értékének növekedésével.



Kezdjük az alapoktól: az anyagoktól. Alapjában ezek határozzák meg egy ékszer értékét: mennyire értékesek, mennyire ritkák, valamint azon keresztül, hogy ezek előrevetítik a később elkészült ékszer stílusát ( a fából nemcsak vaskarikát, hanem aranygyűrűt sem lehet készíteni). Drága, értékes alapanyagnak számítanak értelemszerűen a nemsfémek, mint az arany, ezüst, platina, valamint a számtalan drágakő, pl. a gyémánt, zafír, rubin, smaragd stb. Tehát minta gyémántunkra ráleltek, ennek nagyon örülnek.
Egy aranyrög, vagy egy csiszolatlan gyémánt nem igazán bír díszítő értékkel, így komoly (gyémánt esetében különösen számottevő) értéknövelő tényező az adott anyag megmunkálasa, csiszolása. Egy nagyon míves arany nyakékbe több munkát kell fektetni, mint egy egyszerű karikagyűrűbe, valamint egy gyémánt megfelelő módon történő csiszolása is rengeteg időt és szakértelmet igényel. A bányától egy szakember megvásárolja a gyémántunkat(a bánya hasznával), aminek ilyenkor még nincs igazán értéke, ára viszont igen. Hosszas munkával megcsiszolja, ekkor lesz igazán értékes a kő, ha a csiszolás megfelelően sikerült. Egy ékszert meg kell álmodni, majd el kell készíteni. A gyémántunkat egy ékszerkészítő megveszi, aki a tervezővel együttműködve megalkotja, példánknál maradva a gyémántos eljegyzési gyűrűt. Fizettek a kőért, az arany alapanyagért, vannak költségeik, ezeket az árnak mind fedeznie kell, valamint mind a készítő, mind a tervező szeretne keresni rajta, tehát haszonnal adják tovább (mértéke hamarosan szóba jön) egy kereskedőnek.
Ezután a legegyszerűbb eset: a kereskedő a hasznát rárakja az ékszerre, az ékszert pedig a polcra és eladja az üzletébe betérő, lehetőleg jómódú fiatal úriembernek, aki párját szeretné eljegyezni vele. Azonban ennél gyakran bonyolultabb az eset: a kereskedőtől megint kereskedőhöz kerül, esetleg attól megint egy másikhoz. Közben több országot megjár, mindenki ráteszi a hasznát, a szállítási költségeket, a vámokat, adókat stb. Szóval az ékszer ára nő és nő, anélkül, hogy fizikai változás történne rajta. Ez az egyik oka, amiért olyan árkülönbségek lehetnek hsaonlónak tűnő ékszerek között.
Tehát alapvetően két szakaszát különíthetjük el az ékszer-ár fejlődésnek: amikor tényleges értéket kap az ásványi anyag, valamint amikor már csak a vevőhöz kerül földrajzilag egyre közelebb (anyagilag pedig egyre távolabb).
Sokat emlegettem egy bizonyos hasznot, melyet mindenki rátesz az előző árra. Ennek mértékét két dolog határozza meg:
- Költségek: az ékszerbolt tulajának (illetve a lánc többi szereplőjének) kell fizetnie bérleti díjat, eladót, takarítót, reklámokat,járulékokat és még sorolhatnám. Ezeket mind leosztja 1 db ékszerre, annak az ékszernek az ára máris nőtt egy komolyat, akár megtöbbszöröződött.
- Nyereség: a boltos szeretne élni valamiből, szeretne növekedni, szóval ráteszi még a tényleges nyereségét az árra, ezt általában %-os kulcs alapján (ez az eladó arcbőr-vastagságának függvénye). Erre jön X% áfa és mehet is a polcokra (jelen pillanatban, csak az áfa negyedével növeli az árat!!).
Könnyen belátható, hogy minél inkább a forráshoz közel kell megpróbálni vásárolni, hogy minél kevesebb kézen haladjon át az áru, elkerülni minden lépést, ami értéket nem, csak árat növel.
Előző bekezdéshez tartozik, a költségeket nagyban befolyásolja az árusítás helye, íme két szélsőséges példa: egy óriási, csillogó ékszerbolt a belvárosban, rendkívül magas bérleti díjjal, több eladó bérével, biztonsági őrrel, riasztóval stb. Ezzel szemben egy internetes bolt, mely csak csomagküldéssel foglalkozik: nem bérel üzletet, nem kell annyi embert alkalmazni, raktározásra vagyonokat költeni stb. Szóval alacsonyabbak a fix költségei (azok a költségek, melyek üzletmenet, üzemelés nélkül is felmerülnek), ezért lényegesen alacsonyabb árat tud biztosítani, mint a belvárosi bolt, ahol olyan könnyedséggel írják a nullákat az árcédulára, mint más a szignóját. Köztes eset lehet a ma a plázákban divatos árusító pult. Az aluljáró kérdéskörét most nem érinteném...
Még egy nagyon fontos tényező van, ami folyamatosan, minden lépésnél befolyásolja az eladó által mondott árat: ez pedig a kereslet. Ez elég összetett téma, a post következő részében foglalkozunk vele, valamint akkor eloszlatok pár tévhitet az ékrszerek árával kapcsolatban.
Mára ennyi, pár napon belül jön a második rész, melynek segítségével remélem teljes képet kaptok az ékszerek áráról, az azokat befolyásoló tényezőkről.

U.i.: ez egy blog, szóval engedjetek meg nekem egy kis személyeset is: Nagyon boldog szülestésnapot kívánok két kedves barátomnak, Daninak és Krisztiánnak! (Nagyimnak is ma van, de mérsékelt az esélye annak, hogy ezt olvassa:D)

kép forrása: http://www.goldbuyersnaples.com/pages.php?go=pinfo&PID=14

Ékszerek! De mik is azok pontosan?

Megint hálálkodással kell kezdenem, elnézést, de nagyon köszönöm, hogy visszalátogattál a blogomra. Ha először jársz itt, akkor kérlek olvasd el előző, bemutatkozó bejegyzésemet is.

Ebben a postban szeretném kicsit definiálni az ékszerek jelentését, átnézni, milyen szerepeket töltött be eddig a történelem során, illetve találgatni, milyen szerepet tölthet be a későbbiekben. Hangsúlyozom, ez egy áttekintés, ezért néhol előfordulhatnak általánosítások, valamint egy kicsit hosszabb szöveg lesz. Az a koncepcióm, hogy eleinte általános írásaim lesznek, majd ezeket követően egyre konkrétabb témákat fogok körüljárni, természetesen a részletesség növekedésével.

Szóval, mik is az ékszerek? Az ékszerek hivatalos besorolásuk szerint kiegészítők, tehát valamilyen szinten az öltözködés részei, de az elterjedt megítélés szerint csak másodlagos szerepet töltenek be abban (kivételt képez ez alól pl. a nyuszis magazin, ahol az ékszer néha maga a ruházat :)). Tehát olyan kiegészítők, mint a cipők, vagy a táskák, de valami megkülönbözteti azoktól: az ékszer (egy drágaköves, vagy legalább is nemesfém) valódi értéket képvisel. Ez azt jelenti, hogy nem azért drága adott esetben, mert híres a tervezője, hanem azért, mert egyébként is értékes anyagokból készül, pl. aranyból és gyémántból.

Véleményem szerint sokszor alulértékelik az ékszerek viselésének szerepét, mindenki előbb a ruházattal foglalkozik, pedig a jól megválasztott ékszer öltöztet (az ajándékozott ékszer pedig vetkőztet:)). Itt a hangsúly a "jól megválasztott"-on van, nagyon el lehet rontani a megjelenést egy oda nem illő ékszerrel. Ezzel itt most nem fogunk foglalkozni, egy teljes szakma, a stylist épül arra, hogy mi, mivel passzol, még ők sem találják el mindig, nemhogy én:D

Ékszereket a történelem kezdete óta hordanak, korszaktól függően általban két okból: az egyik, hogy ezzel fejezték ki gazdagságukat. Régebben az ékszer az uralkodók alap-kiegészítője volt, legyen az egy drágakövekkel kirakott korona, vagy egy csontokból álló törzsfőnöki nyakék, mely tartalmazta minden eddig leölt rivális egy-egy fogát. A másik ok az, hogy mágikus erőt tulajdonítottak nekik: sokan hisznek bizonyos kövek, amulettek jótékony hatásában, legyen az egészség-megőrzés, vagy a gonosz szellemek távoltartása. Az ékszerek különleges erővel való felruházásának törzsi eredete van, ott ennek a mai napig lényegesen nagyobb szerepe van, mint a modern társadalmakban.

Az ékszerek, illetve inkább a készítésükhöz szükséges drágakövek, nemesfémek birtoklása, mindig is a hatalmat jelképezte, rengetegen próbálták meg megszerezni maguknak minél nagyobb részét. Gondoljunk csak az afrikai véres gyémántokra, vagy a kalóz hajók legendás kincseire, melyek talán a mai napig is ládaszámra pihennek a tengerfenéken.
Szerencsére a kereskedelem szélesebb körben való elterjedése, a piac megnyílása, valamint a nemzetközi egyezmények nem teszik szükségessé egy hajó teljes legénységgel együtt történő elsüllyesztését, ha egy szép ékszert, esetleg némi aranyat szeretnénk magunkénak tudni.

Az idő előrehaladtával jutott az ékszereknek a puszta díszítő szerep, ennek pénztárcára gyakorolt jótékony hatása a bizsuk megjelenése, melyek nemesfémet, illetve drágakövet nem tartalmazó, de azokra hasonlító ékszerek (fontos:ezek nem hamisítványok, drága ékszerek másolatai, hanem eredetileg is megfizethető kiegészítőnek gyártják őket).
Tehát manapság három fő ékszerkategóriával találkozhatunk a boltokban:

• Nemesfémet, illetve drágaköveket tartalmazó ékszerekkel. Ezek lényegesen drágábbak, viszont valódi értéket képviselnek.

• Bizsukkal, melyekre az alacsony ár-extravagáns megjelenés a jellemző.

• Természetes anyagokból készült pl. bőr-acél, kaucsuk-acél ékszerekkel, ezek inkább férfi ékszerek szoktak lenni. Ezek inkább a gyártó, divat, minőség alapján "kapnak" értéket, nem az alapanyagok drága mivolta miatt. Ide tartoznak az ásványokból, féldrágakövekből készült ékszerek is, melyeket főleg a szebbik nem képviselőinek szánnak.

Ez a blog kb 3/4 részben az első kategóriával fog foglalkozni, de lesznek kitekintések a többire is.

Az ékszerek fő típusai minenki számára ismertek: gyűrűk, nyakláncok, karkötők, karláncok, fülbevalók, bokaláncok, testékszerek stb. Ezek évezredek óta léteznek, azóta megannyi változáson mentek át, köszönhetően az adott kor divatjának, technológiai tudásának, társadalmi elvárásaink és még számos oknak. Ezek a változások megnyilvánulnak mind a használt anyagokban, mind a készített formákban. Ez a változási folyamat egészen biztosan nem állt még le, véleményem szerint egy jó darabig még nem is fog. Szerintem elég jól szemlélteti ezt az alábbi képpáros: felül egy ókori, i.e. I. századból származó görög karperec, alatta egy manapság nagyon divatos Thomas Sabo karlánc:

Mivel ennyi féle ékszer van a piacon, rengeteg féle jelentéssel is találkozhazunk: van akinek az ékszer csak egy díszítő eszköz, beszerzi őket a szivárvány összes színében, van aki barátságát, esetleg szerelmét fejezi ki vele, van, akinek csak a csábítás eszköze, mások általuk akarnak kitűnni a tömegből, valaki jobb egészséget remél tőlük, megint mások befektetésként tekintenek rájuk (erről külön bejegyzés fog íródni).

Sokféle ember is van, ezért megint rengeteg szemponttal találkozhatunk, azaz: Ki, mit néz meg ékszervásárláskor? Csak a színt, csak az árat, csak a formát, csak azt, hogy kényelmes legyen, értékes legyen, egyedi legyen? Esetleg ezek kombinációját?

Összegezve: rengeteg okból lehet ékszert hordani, rengeteg féle van a piacon, tehát biztosan mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt, bármi alapján is válasszon. A legfontosabb, hogy egy jó ékszer (itt nem az árra gondolok) egy középszerű megjelenést fantasztikus megjelenéssé változtathat!

Az én tanácsom: HORDJATOK ÉKSZERT! :)



Képek forrása:
http://library.thinkquest.org/C004203/social/social10.htm
Thomas Sabo Charm Blog http://charmthomassabo.files.wordpress.com/2011/08/thomas-sabo_big1.jpg

Bemutatkozás

Szeretettel üdvözlök mindenkit az Arany banya blogon, sziasztok! Nagyon köszönöm, hogy felkerested ezt a blogot, illetve, hogy elkezdted olvasni ezt a bejegyzést!

Pár szóban szeretném elmondani, miről is fognak szólni az írásaim.

A blog alapvetően ékszerekről fog szólni, illetve mindenről, ami egy kicsit is kapcsolatba hozható az ékszerekkel, az ékszerek világával: divatról, tudnivalókról, kultúráról, anyagokról, kereskedelemről, technikai részletekről és még sorolhatnám… Inkább elmondom kiknek ajánlom a blogot: ékszerek iránt érdeklődőknek, legyenek akár szakértők, akár csak kiváncsiak, vásárlás előtt állóknak, valamint azoknak, akik csak szeretnének kicsit többet megtudni ezen csodálatos tárgyak világáról, könnyed, laza, szórakoztató stílusban. Mindent közérthetően szeretnék leírni, kerülni a száraz ismertetőket, célom, hogy az olvasmányok egy, az ékszerek iránt szinte semennyire sem érdeklődő embernek is segítsenek, ha másban nem, pár unalmas perc elűzésében. Persze nem lehetetlen, hogy meg fogok itt osztani az ékszerekkel nem összefüggő dolgokat, amelyekről úgy gondolom, hogy a kedves látogatóknak szórakoztató/hasznos lehet.

Ezeken kívül néha szóba fog kerülni egy vállalkozás vezetésével kapcsolatos néhány téma is, természetesen az ékszerkereskedelemmel összefüggésben, így a blog látogatása talán néhány kezdő vállalkozónak is segítségére lehet.

A blogban gyakran fog szerepelni a szubjektív véleményem, lévén divatról, illetve kiegészítőkről lesz leginkább szó, ezek nagyban függenek az egyén megítélésétől. Ezek, a szubjektív vélemények természetesen minden esetben a jó ízlés határán belül fog maradni, ugyanezt várom el a kommentelőktől is: sem személyeskedő, sem mások érzéseit sértő, politikai, vallási stb tartalmú hozzászólást nem fogok megtűrni, ezek azonnal moderálásra kerülnek. Kifejezetten örülnék, ha a kommentekben nem csak a cikk tartalmáról írnátok véleményt, hanem esetlegesen annak formájáról, stílusáról is, minden építő jellegű kritikát, kérdést szívesen fogadok!

Néhány technikai részlet: mint mondtam, lesz kommentelési lehetőség, amíg ebből nincs gond. Heti kb 1-2 blogbejegyzést tervezek, eleinte ez valószínűleg sűrűbb lesz, de később is előfordulhat, hogy kicsit többet írok, persze ha van miről, nem fogok semmitmondó bejegyzéseket írni csak azért, mert "kedd van, ma meg kell jelennie egy új bejegyzésnek". Szeretnék tömören írni (mondjuk ez most nem igazán sikerült), mindenkinek van fontosabb dolga a blogolvasásnál, ha megtisztelsz azzal, hogy elolvasod amit írok, én is meg foglak tisztelni azzal, hogy nem írok regényt, töltelékmondatokkal teletűzdelve, tartalom nélkül, ezzel feleslegesen rabolva az idődet. A blognak van számítógépes, illetve mobil változata is, bátran keressétek fel telefonotokról is:) A blogon van Facebook és Twitter megosztási lehetőség, ha tetszik amiket írok, használjátok őket!:) A bejegyzéseket lehet idő szerint keresni, illetve különböző címkékkel ("tag") fogom ellátni őket, így ez alapján is lehet böngészni a tartalom között. Ezt azért is javaslom használni, mert nem egyformán gondolkodunk, lehet, hogy más logikai sorrendben írok, mint ahogy azt Te tennéd.

Remélem mindent sikerült leírnom, ami segíthet eldönteni, hogy felkeresed-e a későbbiekben is a blogomat. Köszönöm, hogy végigolvastad és nagyon örülnék, ha rendszeres olvasóim között üdvözölhetnélek!